Érték teremtők öszefoglaló

A gazdagság alapelvei
A vélemények közötti különbözőségek ellenére ebben a fejezetben rövi¬den összefoglaljuk a gazdagságról szóló 50 mű közös stratégiáját, filozó¬fiáját és leghasznosabb bölcsességeit: a gazdagság vonzásáról, megteremté¬séről, menedzseléséről és megosztásáról.
A gazdagság vonzásának alapelvei
• Paradox módon a gazdagságot (és a boldogságot) azok érik el a leg¬hamarabb, akik önzetlenül szolgálnak másokat. Az „adakozás törvé¬nye" szerint mindig több jut vissza az adakozónak annál, mint amennyit ad.
• Azzal rendszerint csak veszíthetünk, ha gazdagságunk forrását más emberekben vagy a körülményekben keressük. Ám ha elfogadjuk, hogy az Isten, a világegyetem vagy valamilyen magasabb erő a jólé¬tünk forrása, akkor a pénz is megtalálja a hozzánk vezető utat. A pénz nem jön magától, előbb meg kell ismernünk a világegyetem gon¬doskodó erőit.
• Ahhoz, hogy befogadhassuk a jó dolgokat, először meg kell tisztí¬tanunk elménket a zűrzavartól és a negatív érzelmektől! Tiszta gondolkodással teret engedhetünk a jó dolgok befogadásához. Ha viszont neheztelünk, akkor sohasem tudunk megszabadulni a körülményeinktől és az érintettektől. Ha megbocsátunk, akkor fel¬szabadítjuk önmagunkat és megtaláljuk a jóléthez vezető utat.
• A világegyetemben tökéletes rend uralkodik, ezért az az ember, aki¬nek dolgai rendben mennek, ráhangolódhat az egyetemes jólétre. Ahhoz, hogy több pénzhez jussunk, előbb bizonyítanunk kell, hogy jól tudunk bánni azzal, amink már megvan, bármilyen kevés legyen is az.
• A világegyetem alapvető törvénye, hogy olyan dolgokat szül, amik korábban nem léteztek. Amikor mentális képet alkotunk az egész¬ségről, a gazdagságról és a boldogságról, nem a természet törvényeit próbáljuk meg megváltoztatni, hanem teljesítjük azt az ígéretünket, hogy megteremtjük az elképzelt dolgokat.
• A vonzás törvénye szerint, amire erősen gondolunk vagy amire nagyon vágyunk, valósággá válik és ezáltal olyan embereket és dol¬gokat vonzunk, akik és amik létünknek, illetve pillanatnyi „rezgés¬szintünknek" megfelelnek.
• „Kreatív folyamatnak" nevezik azt a módszert, amikor a vonzás tör¬vényét alkalmazva megkaphatjuk mindazt, amit akarunk. Ehhez: kérjük a világegyetemet és tudjuk világosan, mit akarunk; higgyünk benne, azaz cselekedjünk úgy és beszéljünk úgy, mintha már meg is kaptuk volna azt, amit kértünk; várjuk örömmel és fogadjunk be mindent, ami megteremti a vágy valóra váltásához szükséges rezgé¬seket! Erről a folyamatról a Biblia így ír: „És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek."44
• Rezgéseink növeléséhez elengedhetetlen, hogy elhatározzuk ma¬gunkban: minden egyes pillanat javítja kedélyállapotunkat, illetve érzéseinket! Ezzel vonzzuk magunkhoz a hozzánk hasonló rezgésű dolgokat, embereket és érzéseket. Ha az a célunk, hogy gazdagok és boldogok legyünk, akkor tegyük a pozitív gondolkodást a minden¬napjaink részévé!
• Ha úgy találjuk, hogy kevés a pénzünk, áldjuk mindazt és adjunk hálát mindazért, amink van és képzeljük el, amint vagyonunk egyre csak gyarapodik. Ha áldjuk azt, ami nekünk és másoknak van, bein¬dítjuk a „gyarapodás törvényét".
• A jólét kulcsa a hála, mert olyan lelkiállapotot teremt, ami még töb¬bet hoz életünkbe, mint amiért hálát adtunk. A jólét lényege a szere¬tet, a megbecsülés és a hála. Helyénvaló jó adakozónak lenni, de a jó elfogadását is meg kell tanulnunk.
A gazdagság megteremtésének alapelvei
• A jómódú élet - amely felöleli az anyagi gazdagságot, az egészséget és a szellemi jólétet - alapja az önuralomból és az erények gyakorlá¬sából formált feddhetetlen jellem. A tisztességes, megbízható és nemes jellemű ember „hitelképes", és gazdagsága a lényéből és a cselekedeteiből bontakozik ki.
• A céltudatosság elengedhetetlen a vagyonteremtő sikeréhez. A vilá¬gosan megfogalmazott cél segít, hogy a visszaesést átmenetinek lás¬suk, elűzi a félelmet és a kétséget és mások segítésére ösztönöz.
• Tegyünk többet, mint amit elvárnak tőlünk, tegyünk plusz erőfeszí¬tést! A nagy vagyon alapja általában az, hogy rendkívüli erőfeszítése¬ket teszünk, noha a hasznot semmi nem garantálja.
• Bármit teszünk, szolgálunk vagy alkotunk, tegyük kiemelkedő mó¬don! Ne feledjük a latin mondást: In excellentia lucrum - kiválóság¬ban a nyereség!
• A gazdagság megszerzésének legnagyobb akadálya a kudarctól vagy a szégyenérzettől való félelem, ami visszafogja cselekedeteinket. Ha nem vagyunk hajlandók tévedni, akkor mindörökre ott ragadunk, ahol kevés ugyan a kockázat, de a jutalom se sok.
• Ne hibáztassunk, tanuljunk inkább! Könnyű másokat vagy esemé¬nyeket hibáztatni, amiért nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeret¬nénk. A felvilágosult vagyonteremtő minden helyzetből inkább tanulni akar. Ne panaszkodjunk, keressük inkább a lehetőségeket!
• A kiemelkedő vállalkozás és vagyon alapja, ha merünk nagyban gondolkodni. Nem kerül több fáradságba, hogyha nem kicsiben, hanem nagyban gondolkodunk.
• A gazdagság azokhoz áramlik, akik jól tűrik a bizonytalanságot és a csalódást. Tanuljuk meg jól feldolgozni a csalódást, így a cél eléré¬sére még több kísérletet tudunk megtenni! A nagy számok törvénye alapján, míg mások föladják, nekünk sikerülni fog!
• Azok, akik gondolataikban a gazdagságra összpontosítanak, nem kerülik a kockázatot és a bonyolult helyzeteket. Még a legnagyobb problémákkal is megküzdenek, mert tudják, hogy megoldásaikkal jelentős értéket teremthetnek.
• Nem elég akarni a gazdagságot, ehhez elkötelezettségre is szükség van. A gondviselés minden követ megmozgat annak, aki elhatá¬rozza, hogy kitartó lesz, és minden tőle telhetőt megtesz a vállal¬kozása sikeréért. A kishitű ember csak kis sikert arathat. Bölcsen válasszuk meg hivatásunkat! Ha szeretjük a munkánkat, azzal olyan „kiválósági körforgást" hozunk létre, ami idővel csak nyereséget hozhat. A szeretet és a tehetség mellett azonban kemény munkára is szükség van.
• Cselekedjünk legjobb belátásunk szerint! A szilárd tudáson alapuló megérzések általában helyesek. Ha valami megragadja a képzeletün¬ket, valószínűleg mások is így lesznek vele.
• Mindabból, amit magunk körül látunk, valaki már meggazdago¬dott. Mindössze egy ötletre van szükség, amivel megcsinálhatjuk
a szerencsénket. Az ötlet pedig legtöbbször az utcán hever, csak le kell hajolnunk érte.
• Merjünk különbözni másoktól! Bármilyen új területre lépünk, töre¬kedjünk arra, hogy pezsgéssel és új értékkel töltsük fel!
• A legbiztosabb út a gazdagsághoz, ha olyan terméket vagy szolgálta¬tást hozunk létre, amivel könnyebben és gyorsabban lehet eredmé¬nyeket elérni.
• Mindenekelőtt a vevők teremtik meg számunkra a gazdagságot. Szinte már a vállalkozás beindítása előtt legyenek vevőink!
• A vállalkozói kedv magja az a vágy, hogy saját kezünkbe vegyük sor¬sunk irányítását. A vállalkozás célja mindig új igények kielégítése, illetve új érték létrehozása, és rendszerint a váratlan, de gyorsan elér¬hető sikerekre épít. A gazdagság a tulajdonlásból következik. Legyünk tulajdonosok, de legalábbis résztulajdonosai valaminek! Legyen több jövedelemforrásunk! Anyagi biztonságunk ne a havi fizeté¬sünktől függjön!
• A gazdag emberek pénzteremtő rendszereket hoznak létre. A közép¬szerű emberek e rendszerekben vagy e rendszerekért dolgoznak, ezért nem fognak soha meggazdagodni.
• A gazdagság először mindig csak gondolatban létezik. Ezért az a politikai-gazdasági rendszer fogadható el erkölcsileg, ami táplálja és védelmezi a gondolat, az újítás, az alkotás és a boldogulás szabad¬ságát, és amiben az új értékek szabad és nyitott piacokon értékesít
hetők.
A gazdagság menedzselésének alapelvei
• Éljünk olyan anyagi körülmények között, amit megengedhetünk magunknak! Aki nem jómódú, az ne próbáljon meg jómódú életmódot folytatni! Meggazdagodni akkor tudunk, ha a gazdagok go n dolkodásmódját, nem pedig a költekezési szokásaikat utánozzuk
• A szegények a pénz elköltésére, a gazdagok pedig a pénz megszerzé¬sére, megtakarítására és befektetésére koncentrálnak.
• Az emberek többsége a pénzt felhasználandó és elköltendő készpénz¬nek tekinti. A gazdagok viszont a pénzt mindenekelőtt magként fog¬ják fel, amit el kell vetni, s amiből egyszer hatalmas „pénzfa" lesz.
• Tervezzük meg kiadásainkat! Soha ne vásároljunk ötletszerűen! Minél tovább tervezzük meg kiadásainkat, általában annál több pénzt takaríthatunk meg.
• Jegyezzük fel kiadásainkat! Ez az első lépés ahhoz, hogy magunk irá¬nyítsuk pénzügyeinket.
• Tegyük a takarékoskodást szokásaink részévé! Még az adófizetés előtt tegyük félre magunknak az, első 10%-ot, és fektessük be! A fe¬gyelmezett takarékoskodás (bizonyos idő után) gazdaggá tehet ben¬nünket. A gyorsan megszerezhető pénz hajszolásáért ne tegyük koc¬kára lelki nyugalmunkat vagy kapcsolatainkat!
• A kamatos kamat csodálatos hatását szem előtt tartva mindig fektes
sük be az összes kamatot és osztalékot!
• Megtakarításaink révén mindig kihasználhatjuk a kínálkozó lehető
ségeket, és a legkedvezőbb áron juthatunk hozzá a dolgokhoz.
• Az adósság problémáját nem oldja meg, ha többet keresünk (az adósság mértéke mindig a keresethez igazodik). Adósságból csak akkor kerülhetünk ki, ha megtanulunk felelősen bánni a pénzzel.
• A frugális ember jobban élvezi, amije van, nagyobb hasznát látja annak, amije van és nagyobb örömét leli mások megajándékozásában.
• Legyen annyi biztonsági tartalékunk, hogy három-hat hónapig fedezni tudjuk belőle megélhetési költségeinket! Így, ha valami tör¬ténik, és hirtelen kell a pénz, nem kell eladósodnunk vagy mások jóindulatára hagyatkoznunk. • Álljunk ellen a hitelkártya csábításának! Ma már a betéti kártya is be¬tölti mindazokat a funkciókat, amikért korábban érdemes volt hitel¬kártyát tartani. Ezzel elkerülhetjük az adósságcsapdát.
• A dolgok többségéért fizessünk készpénzzel! Így biztosan keveseb¬bet fogunk költeni.
• Ha mégis pénzt kérünk kölcsön, jövedelmező vagy olyan dologra fordítsuk, aminek az ára várhatóan emelkedni fog, és amint lehet, fizessük vissza!
• Ne legyünk olyanok, aki „tudja mindennek az árát, de semminek sem ismeri az értékét"! Ha részvényekbe fektetünk, a vállalat résztu¬lajdonosai, nem pedig kereskedői leszünk.
• Ne próbáljunk meg másoknál nagyobb nyereséget elérni vagy spe¬kulálni! Bízzunk abban, hogy az értékpapírpiac hosszú távon ked¬vező megtérülést fog biztosítani!
• A tőkeáttételnek és a szerény áremelkedésnek köszönhetően némi türelemmel 20-30 év alatt nagy ingatlanvagyonra tehetünk szert.
• A túlságosan kevés és a túlságosan sok pénz vagy felnagyítja a már meglevő emberi hibáinkat, vagy előhívja rejtett erényeinket. Nem elvesztegetett munka, ha anyagi életünk által tükrözött hibáinkat megpróbáljuk kiküszöbölni.
A gazdagság megosztásának alapelvei
• A pénz egyfajta aktív energia. Ha gyorsabban áramlik és forog, egyre több embernek válhat egyre nagyobb hasznára.
• Ha a legmélyebb emberi értékeinkkel összhangban teremtjük elő, használjuk fel és költjük el a pénzt, az nemcsak ránk, hanem az egész
világra nézve gyógyítóan hat • A gazdagság valójában sohasem a miénk, csupán gondnokai vagyunk
életünk végéig. A felhalmozott vagyon egy részét kötelességünk olyan ügyekre és projektekre fordítanunk, amikkel másokat is segí¬tünk és szolgálhatunk.
• Az eredményorientált és világos célokkal létrehozott, magánva¬gyonra épülő alapítványok megváltoztathatják a világot.
• A jólét alapja az egészséges természeti környezet. Tiszta levegő, iható víz és termékeny talaj nélkül az emberiség nincstelen lenne. Ezért, amikor pénzünket befektetjük, elköltjük és gyarapítjuk, mindig vi¬gyázzunk arra, hogy ne ártsunk, hanem használjunk bolygónknak!
• Ha kezükbe adjuk az anyagi eszközöket, akkor még a világ legszegé
nyebb emberei is önállóságra és gazdagságra fognak törekedni.

siker

2004
Az indulás művészete
„A legjobb indok egy vállalat beindítására az, hogy valami hasznosat alkotunk — létreho¬zunk egy olyan terméket vagy szolgáltatást, amely jobbá teszi a világot. Az első feladatunk tehát, hogy eldöntsük, hogyan tudunk hasznosat alkotni."
„FOGALMAllUNK KONKRÉTAN! Minél pontosabban le tudjuk írni vevőinket, annál jobb. A vállalkozók közül sokan attól tartanak, hogy a parányi piaci résekben» elpusztulnak« és közben nem tudnak mindenütt jelen lenni. A legsikeresebb vállalatok viszont adott célpiacokra koncentrálva indultak és más szegmentumokat is megszólítva (gyakran váratlan módon) óriási méretűre duzzadtak. Kevesen vágtak bele nagyszabású célokkal és érték is el őket."

Dióhéjban
Bármely új vállalkozás beindításának alapvető célja,
hogy hasznosat alkossunk. Kezdjük egy kisebb piac igényeinek
kielégítésével, és ha megéri a befektetett időt és energiát,
más lehetőségek is felbukkannak majd!

Érintkezési pontok — lásd még:
94. o. — Richard Branson: Hogyan vesztettem el a szüzességemet?
152. o. — Peter Drucker: Innováció és vállalkozás
230. o. - Michael E. Gerber: A V mítosz
422. o. - Anita Roddick: Üzlet - másként
438. o. - Howard Schultz: Sztárkávéház - Starbucks története, csészéről csészére

29. fejezet

Guy Kawasaki

'Több száz könyvet írtak már a cégalapításról, amik oldalak ezrein tenger¬nyi jó tanácsot adnak. Ám amikor Guy Kawasaki - szoftvercég-alapító, kockázattőke-befektető és az Apple Computer egykori fő támogatója - leült íróasztalához, hogy megírja The Art of the Start (Az indulás művé¬szete) című könyvét, abból indult ki, hogy mindazok, akik új vállalkozást akarnak indítani, nem kívánnak az elméletnél megrekedni, inkább meg akarják váltani a világot. Célja az volt, hogy „mellőzve a kertelést" csak igazán hasznos dolgokról fog írni. Egyik legelső gondolata az volt, hogy a vállalkozói lét inkább lelkiállapot, mint foglalkozás. Bemutatja a vállal¬kozás lélektani és spirituális oldalát és létfontosságú, gyakorlati stratégiá-kat vázol fel.
Mint megjegyzi, könyvét nemcsak a Szilícium-völgyiekhez hasonlók¬nak írta, hanem mindenkinek, aki kiváló szervezetet akar létrehozni. Azoknak is szól, akik már működő vállalatoknál tevékenykedve nagy¬szerű új termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnének megjelenni a pia¬con, és olyan „szent lelkületűeknek", akik iskolát, templomot vagy non¬profit szervezetet akarnak létrehozni. Mindegy, hogy egy szervezetet az anyagi haszonszerzés céljából alapítanak-e avagy sem, az a fontos, hogy legyen valamilyen hasznos küldetése.